A nőnap életre keltői a nők egyenjogúságáért és szabad munkavállalásáért vívott küzdelmének szerettek volna emléket állítani.
Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor is ezen a napon az emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.
Első nőnapot hivatalosan Ausztriában, Németországban, Svájcban és Dániában ünnepelték meg, 1911. március 19-én.
És, hogy miért lett mégis március 8-a? Mert 1917. március 8-án Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.
Millei Lajos: Nőnapi köszöntő
Mivé is lenne nélkületek az élet,
a születés csodáját kinek köszönné meg?
Kit hívna a gyermek csacsogva anyának,
ki keresne gyógyírt ezer fájdalmának?
Ki vigyázná álmát, ki lesné lépteit?
Ki mutatná meg neki az élet fényeit?
Ha felnő a gyermek, és férfi lesz egyszer,
kihez fohászkodna égő szerelemmel?
Kiért jönne lázba? Kiért menne tűzbe
a csillagos eget egyenként betűzve?
Kit hívna drágámnak, kit óvna, védene,
míg vér dalol szívében, s mozdul a két keze?
Kihez társítaná az élet értelmét?
Kivel lenne boldog, míg tart ez ébrenlét?
Nyugalmat a földön kitől remélhetnénk?
Ha Ti nem lennétek, mi sem élhetnénk.
Boldog Nőnapot Kívánunk!
