A húsvét a kereszténység az egyik legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe”.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban föltámadt a halálból és megmutatkozott tanítványainak.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka, kovásztalan kenyér ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. A keresztény lét első teológiailag precíz megfogalmazása az egyház püspökeinek első egyetemes gyűlésén /zsinatán/ Niceában történt, 325-ben. Az ezt követő évszázadokban a hitelveket, dogmákat részletesen megfogalmazták.
Nagypéntek a húsvét előtti péntek, ezen a napon emlékezünk Jézus kínszenvedéséről, majd kereszthaláláról. A nagypénteki szertartás, úgynevezett csonka mise három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásból. A katolikus egyház szigorú böjtöt kér a hívőktől, 14 éves kortól kerülendő a húsételek fogyasztása.
A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek /bárányhús, vagy sonka, tojás, kalács, bor/ megáldása. A megszentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban.
A húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolkodás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.
A feltámadás ünnepének egyik jelképe a nyúl, a húsvéti nyuszi. Az ókorban a termékenység szimbóluma volt, sok utódot hozott a világra, sőt a tavasz a megújulás megérkezését is neki tulajdonították. A pogány szimbólumok sok esetben a kereszténység idejében is fennmaradtak, beolvadtak a keresztény ünnepek világába. A nyúlnak és a tojásnak sincs közvetlen kapcsolódása a húsvéthoz és a feltámadáshoz, csak a tavasz megérkezését, a természet újjászületését jelképezi.